Laurie és én: válogatunk

Laurie és én: válogatunk

2010. május 23., vasárnap

szikla

Monolit vagyok,szikla,gondolkodom:

Nem a fiatal szolga a jó bürokrata.
Ez már a boszorkány üldözésféle valami,
ez veszélyes.
Átalakítja a közigazgatást.
Nem konkrétan utaltam,
hanem a hozzá hasonló alakokra
Nem túl őszinte szava,de nem vár büntetést a
szürkület szolgája,
ha urának egyben kedvére tesz.
A hatalom iróniája ez.
Mozdulatlan és mégis serénykedik
a maga javára, lopakodó pestis

Mindenesetre csak az igazat,
ha durvának tetszik is.

Mond el nekem!

Csak a jobb a jó,a többi meg áruló.
Mert mindenkinek van egy téglája... mondják.
Az ártatlanság a slusszpoén.
Szemtelen tézis ez,de alkalmazható.

A hovatartozás fontos.
Más kérdés már az,amikor a szerető "haza" elüldöz.Ne adj isten ellehetetlenít szülött fiai által.
Hová lesz akkor a hazaszeretet?

Vak birka a mezőn.Ugyan hol a helyed?
Persze tudom.Barom,vár az akol!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése