MAI NEMZET(már egy éve van,hogy ezt írtam)

Nem is tudom,hogy mit gondoljak a világról.Rút az egész,de milyen rút.Az emberek csak magukat nézik,csak álemlékeik vannak.Sosem volt forradalmárok szakadt és toprongyos tömegei bújnak a pincébe,odvas lyukba.Rongyos dzsentrik hirdetik vajákosként igéiket,magukat is meggyőzve igazi valóságos tudásukról.Már nem tudom elviselni otromba létüket: hajdani dicsőségük poklát szajkózzák.Megrogytak mind, álomszerű magányukban koldusként kapnak göcsörtös kezükkel a hajdan elszívott utolsó szivar után.Fiam én gróf voltam,én vitéz magyarázzák tolongva körülöttem néhai nagyságukat.Nem tudom,mit kezdjek velük,kihunyt már parazsuk csak a hamu maradt nekik.Sajnálattal vagy gyűlölettel már nem tehetek nekik/értük semmit.Száraz rögökké váltak,otthontalan vénekké,kik vérbe fojtották magukat.Homályba gyűjtötték meg nem fogant magzataikat.A temetőbe ki viszi őket?

The Runaway - UNKLE

lárvák

Van múlt(ez közhely), amely mozdulatlan. Gondoltam sokáig. Most úgy látom vannak múltevők: fogatlan gyilkosok. Orwellnek igaza volt. Falanszterben nincs helye a léleknek(Madách is megmondta már). És eljött a kor, ami csupa libabőr. A pápa nem mondott igazat, igenis: Féljetek Emberek! Nincs igazi áldás és feloldozás, a pince imája nem rejt új fogantatást. Az a lárvák helye.

tél jön

Holnapra? Tartaléknak. Minek ez? Hajtanak. S az éjszaka, a hajnal hová tűnt? Pihenni? Minek? A napok úgyis sorra elmennek. Valaha, talán a holt magány befogad.- Hová? Pávák közé egynek? Menj inkább Keletnek! Itt a borzongó sors megaláz. Dideregnek már a madarak.