tánc

A tánc a józanság.A szabályokat be kell tartani,mert megszúnik a biztonság.Hűlt helyek maradnak majd,talajt nem érnek fények.a test csak szédeleg.A tánc a nagy románc.

A bujaságot hagyjuk,azt nem méltányolja az előkelő társaság.

A tánc csak egy esélyt ad az éjszakának,hogy vele élsz-e, azt a választásodra bízza.

találka a parkban

A valóság.A lét engedékenysége.Egy találka a parkban,légyott munka közben,hogy senki meg ne tudja,mert a család felpezsdül olyankor.Magyarázkodni kell és kibeszélni mindent,hogy elmúljon az izgalom,pedig csak eltemetni kéne örökre: ami megtörtént,hát,megtörtént.A hallgatás,a feledés,értelmesebb és kényelmesebb megoldást kínál.Bölcs,ki ellenáll a sok beszédnek!

Áttetsző léha szajha a valóság,belep mindent és elhiteti önmaga valódiságát,holott viszonylagos minden létező,esetleges ecsetvonás a képeken.Van más lét a végtelenben,elomló hullám az egek tengerében.Védekezhetünk ugyan,összebújhatunk a vészben,de biztos helyet nem találunk majd a térképeken.Lesz,ami lesz,hajoljunk meg a színen: a tapsoló közönség hálásan fogad majd s ünnepel.

Vigyázat!El ne bízzuk magunkat,az előadás is egy esetleges vázlat.

a negyedik napon (levéltárban)

Varázsos az idő levéltárja.Polcokon a múlt,fóliánsok poros szaga terjeng a levegőben.Egy papírdarab -könyvjelző volt talán- hajlik elő egy

füzetke lapjai közül,mozdíthatatlanul,hiszen itt nem moccan a levegő.A termekben árnyékok és fénysugarak játszadoznak,néha reccsenés hallik.Egy elfelejtett mozdulat hallható karca a papírba ragadva.A padlók lakkja matt,régen takarítottak -de minek is-, kitörlődödött már nyoma is az emlékező palotának.

Számlák,nyilvántartások,adóívek,háborús térképek,anyakönyvek és megannyi más irat hever ott,s a titkok titkok is maradnak.

Kutatók nem járnak erre,mert ez még nem fér bele a virtuális történelembe.Szakképzett levéltárost ne is keressenek erre.

Az enyészet lakik itt és az idő,a nagyúr. 

lesz még vihar

Lightning strikes three of the tallest buildings in Chicago at the same time! from Craig Shimala on Vimeo.

vándor

Tom Waits' Cemetery Polka by kikadot

míg világ

Gyanakszom a fákra,a láthatárra.Lesem a madarak vonulását,míg világ a világ.Ami ott a távolban mocorog nem kelt bizalmat bennem.Rabló lovagok jönnek,már nem is rejtőzködnek.Páncéljuk pajzsuk messze villan még,egyszer azonban ide érnek.Falvak füstje jelzi majd nehéz zörgő vértjüket.

mindennapi psycho

a harmadik napon (ugyanaz)

.Csak a riadalom ugyanaz és a hamis a panasz.Megtanulták már az emberek az évek során,hogy a sírás-rívás eredményes lehet.Nem jó a betű,olvasni a tetú szeret,a birtoklás ad inkább önismeretet.

Ki sokat markol jó fiú,ki kevéssel beéri élhetetlen senki.Ha nem jut semmi bőgni kell,mert kellemetlen látvány az,ha éhesnek látszik valaki.A szívek az örömtől majd megszakadnak, s adnak,hisz rejtegetni kell a mindennapi léhaságot a kebelben.Így élünk ma és a tunyaságtól szemünk se rebben.Kölcsönös a romlás.

Nick Cave and the Bad Seeds - Red Right Hand

a második napon(a fórumozás jegyében)

Értem én,persze,hogy értem őt.

Hogy szépen mondjam: az idők szele elsuhant mellette.;-)

Aha.Abban a hetyke vityillóban az alcsúti mindenségben. Úgy hallom: ott még vaddisznót is vágnak. Nem volt szerencsés szereplés a Jobbikos hetyegés.Ez már a kor jele,de nem csoda.Még azt se,legfeljebb vázlatokat.Az alkotmány nem úri passzió. Nem méltatlan,csak más a társadalmi beágyazódásuk.'56 nekik is ötvenhat ugyanúgy,

mindenképp tragédia.Hogy másképp élték meg és más a reakciójuk,nem hiba.Úgy gondolom ideje volna egy Öszödi Fehér Könyv megjelenésének. " és persze Szűrös elvtárs is" bizony bizony a volt moszkvai nagykövet is.Szép,hajlékony jövőképe lehet.

Sajnos a SZETA tényleg megszűnt.A szegénység meg nem.Béke poraidra Solt Otília.

Én eddig azt hittem,hogy ez a topic nem pártgyűlés.Tévedtem volna? Mindig az a NÉP! Miért nem AZ A FŰ,AZ A SZÉP ZÖLD Fű?

Valami ilyesmit mond,meg azt,hogy az emberek élték tovább lusta életüket.Jó ez a kacsintós.Olyan múltidéző.
Amikor az emberek még nem tolakodtak egymás nyakában. Akkor majd az alkotmány elnevezést is törlik? Ahogy manapság körülnézek itthon,nem látok rugalmas és kompromisszumokra is kész politikusokat.Meg akkor még hozzánk vágjákezt a NER nevű valamit.Majd persze működünk,de együtt?

Ugyanmár, királylány, csak az orosházi libamájpástétomért jöttem. Nem.efésoéses Hiába minden,a valóság megfékezhetetlen.Így legyen.

cím nem kell(steampunk)

az első napon

Az öngyilkos jelölt a sínek szélére áll,de csalódni fog: ez egy vakvágány,
nem járja villamos.Meglepő.Haragudott magára?Valami tippje nem jött be egy fogadásban?A bank elvitte a pénzét,mert 19-re hármat húzott?Ilyenkor szokás csapkodni.Isten haragszik magára.Belecsap egy nagyot a saját szobrába.Szellemünk újra csírázik,benövi a falakat,kertecskékben kaparász az új tudás után.Hölgyek örömére.Hiába isten fia!Nagy itt a tolakodás.Húsz év eltelt gyalázatban,van is mosakodás.Keresztben,hosszában emberek állnak immár kipipáltan.Mit szólnak majd a jó családapák?Az nem lehet,hogy könnyek nem ömlenek,miből tanul majd a kislegény vagy ez egy frissen megírt lányregény?Mindez itt előttem nyálkás televény,fénylő fekély.Őseink arcán elfutó homály a ráncok között,mely nem látható a nagy ortodoxiában.Isten is itt ultizott a sarki kocsmában tízforintos alapon,hogy a végén nyerjen egy visszaútra a mennybe,mert a mindenhatóságott otthon felejtette.Rendőrkézre mégsem adhatta magát: a
a börtönt is ő teremtette.
Így élünk.Hova, tovább?

a kezed?

múltidő

Sosem fogják tisztelni magukban,rejtve a gyűlöletet.Követni hosszan csak feddhetetlen embert lehet,aki egyenes és következetes.Bűnnel sem terhes.Félni majd fognak persze,az megrontja az őszinteséget.De,hát ez a retesz az agyon,már ma is.Nagy hiba!Felül nincsen önkritika,csak az alattvaló hibázhat,ám mindegy kirúgják egy idő után úgy is,kell a hely az haveroknak és így tovább.Keserú a jövő.Lesz keringő,lesz ám a palotákban..Feledhetetlen bálak lesznek és az ifjak megvásárolják első szmokingjukat,a lányok friss toalettben álldogálnak a falak szélén táncosra várva,pirkadatig. -Ah.uram! Ha hozna nékem egy italt a vezér aztaláról,lekötelezne örökre vele.Hajnalban kedves leszek magához,ha addig várhatok.-Biztos benne lesz az italban a nagyúr verejtéke,megszolgálta azt hű felesége komornája egy-egy átmulatott éjszaka után.Lám fesztelen az áhitat,ahogy átitat.
Mákony tenyészik, feledtetve múltat s jövőt.A villamoson sem nézünk egymás szemébe.

Hold

Öregeké a félsz, a bátortalan öregeké, kik nem hisznek már,hogy felderül e sötét furcsa táj.De nem kell,hogy fájjon a szürke lét.Szemetes pincékben sem kell kuporogni,ha jő a vég.Izzó korona a Hold fején a Nap és halad.Jő reggel,megy este,mindent meglesve,az ősi tudástól teherbe esve. Itt hagyja a rejtelmes Holdat: fejtsétek meg a titkokat! Idő van még,nem kevés,ki nem bírja,azé a feledés.

anakron hon

A hegyen voltunk?Vagy a völgyben?Elmerült már homályos képekben, emlékekben.Valóság volt biztosan,reggelre a szúnyogcsípések borítottak és pirosodtak.De jó, volt a világ viszketegen is és langyos szellő őlelt át!
Volt valami zizzenés,de karcot nem hagyott az éjszaka,nem követte borzongás.Egy csapat ember vörösben, fehérben, feketében iddogált és volt kiáltozás.Valami újat vitattak,valami régit és a fordítottját.Fénylett az éj elméjükben s párbajra hívta a kalóz az angol kispolgárt legyezővel tettre készen,de nem lett ott belőle semmi,a segédek elmentek megkeresni a titkos nyelv kódját.Egy hatalmas ember cilinderrel aprócska törékeny lénnyel viaskodottt barátian.Nélküle ez az est kihagyhatatlan,mert félősen
egy szép verset dalolt el a pincében mindenki üdvére,tán még Thomas Pynchon kedvére is ,kalapját megemelte.Mert mindenki egybegyült s a szatíra is elókerült(Rah-rah-ah-ah-ah-ah!Ruhma-ruhma-ma-maa!...) dadára fűzve.Petőfi Ikaroszkát oktatta idegen világokra a besztercei horror közepette.Mindezek fölött Érosz árlapja függött texasi bordélyból kölcsönözve.A mindennapok már rég lemaradtak,hisz oly szép volt az Avatar-leány,akit megpillantottam egy fényképezőgép hátjapján.Nem tudom mi volt ott,de tudja Anakron,Anakreon vagy Hermes Trismegistos talán vagy a Holdban lakó íbiszmadár.Múltidézés folyt vagy a jövőről mesélt a valóság?Most mindegy,az est éjszaka lett,a tulajdonost nem keressük többé.Utánunk támadhat a könnyűlovasság.

írkálgatok

Irkálgatok csak.Nem lesz ebből már semmi, mi?Deprimált a valóság,nem bizalommal teli.Lerágott csontok a tányérban:el kéne mosogatni.Hiányok is vannak itt nagyon,hiányzik a tartalom.Mégis mit várhat az éjszakában egy magában gépelgető férfitől,aki magát az írást is szereti,Teszi is,ha teheti.Az utca most halk, a szobában muzsika szól;Odett,ahogy dalol.Számtalan múlt nyarat idéz,amelyet meg sem élt,hisz oly fiatal.

Van amikor tehetségnek nevezik az ilyet,de csak az igazi nő tört ki belőle.Ez nem dehonesztáló,az igazi nő mindig uralkodik a férfiak fejében s akkor a lelkekről nem beszéltem.Mert talán az is van nekünk.Bár a válasz néha kétes esélyes igazság.Mindegy a mai éjszakára mindenképpen érvényes.Egyirányú buszjárat.


Ma lehetetlen volt megfogni a valódit,csak a kávé volt frivol a hölgyekkel a kávézóban.Sebaj ez is megteszi,apró öröm,de öszinte és szabad öröm a lányok élvezik és méltányolják a kedvességet.Ezért megnéztem az egyiknek a neten a jövő heti időjárást,mert nőül választották és elveszik.Legyen szerelme és szerencséje!

van úgy

Néha van úgy.Az ember elégedetlen mindennel,A teremtéssel,a valósággal,
a jövővel,a mulandósággal,a tehetetlenséggel,a gúnnyal, a cinizmussal farigcsált strómanokkal,az emlékekkel,a beszédekkel,a hátrányokkal,a befalt vacsorákkal,a kapkodó rohanással,a kacagó patakkal,önmagával,és veled,ha elfeleded.És engedmény nem tehető,mert a maszlag meghányat.
Most így vagy úgy,evilági szerzetesek szerelme fedez;a sötétség a tunya őrség.Késő már a bánat...+ Feledés és felébredés egy katedra előtt,nem lesz
vigasz.Egy tanár jő, kezében pálca,rád figyel: van itt valaki aki elégedetlen?

meghívás egy esti helyre

rozsda lakomája

A faragatlanságot egy időre otthon felejthetjük,nem néz ránk jó szemmel a világ.Most magunkat szabotáljuk remekléseinkkel.Formabontó hajó,amely nem képes a kikötésre,vicces játék,de haszonnal nem jár.Csak mutatványosok batárja,mit foltozott nadrágú kocsis hajt és kígyózik az úton mint cérnaszál.Mert mi csak Ariadnét keressük a labirintusunkban,a bikafejűt elfeledtük sok éve már.Öreg a batár,kerékagya régen látott olajat,bronzra sem futotta.Álom most egy harci szekér és a két paripa.Kardunk,pajzsunk ócska rozsda lakomája.És mi jósolhatunk akár csirkebélből is szebb jövőt,nyugodt napokat ha nem lesz vacsora a pulyáknak.Bla,bla,bla és féktelenség nem barátja a családnak.Vadak prédája ez a világ,nem leányok nyoszolyája.A hatalom sivataga,a hatalom véres rongya,a szükség.
Meglehet azért még van remény:
„Rózsából van a babám nyoszolyája
Ha ráfekszek hajlik mind a négy lába
Told be babám nyoszolyád egész a falig
Veled alszok kivilágos viradtig „

Ő az

az a Nő

Kényelmes hölgy az Est,bő szoknyában jár.A bálban a lányokkal táncol,Némelyiket utána hazaviszi.Pálinkával kínálja őket,pedig az nem való,hamar a fejbe száll,mint csicsergő madár.Hiába no, az idősebb nő erényének fénye lehengerlő és fájjon a feje másnap másnak,kinek ez nem megfelelő.Oly kevés az esély,hogy rátaláljon igazi kedvesére!A hófehér finom fiatal bőr nem jelent feltétlen reményt az adakozó odaadó hűségre.Ártatlanságot ma csak a szükség hordoz.
Marad tehát az örök kutatás és kéj kíséri szobákon át,mert kitartó is az Est.

álmatlanság

Felcsendült babád édes nevetése?Bódulatban nem árt az óvatosság!Olyan lesz az álmatlan lebegés,mint a részeg palotája kongó termeivel. Csak aludni mindenáron!Kéne még egy flaska jó francia bor a pincéből.Ki megy le érte?Nézel vöröslő szemeiddel magad elé és hallgatsz.Hányinger kerülget,nincs új áldomás.
Álom ez vagy veszedelem?Foszlott fodros ruhákban suhanó szellemtáncosok?Mindent adnál egy válaszért,bármi legyen is az.
Tudod te.Az összegyűlt bűnök ott sorakoznak az ablakod alatt. Várnak reád a kert csendjében a Holdvilágon csendben,némán.
A megbocsátást már dobra verték a piactéren a népek között,neked csak egy alaktalan tárgy maradt; valamikori önmagad.Maradt neked a belátás,hívd be őket palotádba egy baráti koccintásra.
Hercegnőd nem kényes az efféle társaságra.Mosolyogni fog és te is azt teszed majd.Biztosan azt teszed?

nagyon belül

Outsider-blues:

kisvakarcs
voltál már egyetlen
fabódéba zárt tigris

kalapácsok
keltettek
dobhártya riasztók

körmöddel
a porba kaptál
járt a pofon a földnek

emlegettél
engem
csakazzértis

mindenben a világ