Néha van úgy.Az ember elégedetlen mindennel,A teremtéssel,a valósággal,
a jövővel,a mulandósággal,a tehetetlenséggel,a gúnnyal, a cinizmussal farigcsált strómanokkal,az emlékekkel,a beszédekkel,a hátrányokkal,a befalt vacsorákkal,a kapkodó rohanással,a kacagó patakkal,önmagával,és veled,ha elfeleded.És engedmény nem tehető,mert a maszlag meghányat.
Most így vagy úgy,evilági szerzetesek szerelme fedez;a sötétség a tunya őrség.Késő már a bánat...+ Feledés és felébredés egy katedra előtt,nem lesz
vigasz.Egy tanár jő, kezében pálca,rád figyel: van itt valaki aki elégedetlen?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése