Azt mondta egy imádkozós nekem,hogy az imádkozás megtisztítja a mindennapi hívságok szennyétől.Megbecsüllek érte -mondtam neki-,de mit csinálsz a búneiddel?Gondolod egy vezeklés elég lehet akármire?Nem is képzeled mekkorát tévedsz!Ne gondold,hogy az isteni megbocsátás majd elnéző
mosolyokat csal az emberek arcára.Erről csak képzeleghetsz,
mert az emlékezet nem megbocsátó,ha hibázol azonnal arcodba harsogja bűneidet.És tudod magad is,hogy te sem tennél másképp.Így jár ma a múlt idők kidobott szolgája,de
megéli ezt majd a mai napok serény lakája is.És mindegyiknek illik alázattal kiállni a büntetést,mert a kifakult,lerongyolt hódolat megbocsáthatatlan a jövőben is.
Mert emlékezni kell,hogy még egyszer ne költözzön a szívekbe a romlás,a hatalom imádata és az irígység.Ne ám!
Mindenkinek tudnia kell,az imádkozás nem tett,sőt lerontja
a cselekvést.:maradjon az a papoknak.A világ nélkülük is tovább vágtat és mindig megújúl.Sosem kér bocsánatot ezért.
Ő az üdvözült és üdvözítő hatalom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése