marcona: úgy is elmúlik

Levelek mindenkinek

Max Brodhoz
[Prága, 1904.] augusztus 28.
[...] Ahogy egy másik délután, rövid álomból felébredve, kinyitottam a szemem, és még alig
érezhettem bizonyossággal, hogy élek, anyám egészen természetes hangját hallottam, az
erkélyről kérdezte: „Maga mit csinál ott?” És egy nő azt felelte a kertből: „Ozsonnázom a
zöldben.” Én pedig elámultam, micsoda biztonsággal viselik ezek az emberek az életet. [...]

Franz

marcona

Oldalak

Laurie és én: válogatunk

2010. április 27., kedd

úgy is elmúlik

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

pict.

Pici képek