az Övé!

Néztem egy nőt! Úgy evett! Nem hagyott senkinek. Az az Övé! Nem a szemben ülő férfié. Az fizet mindent úgy is, az életet is. Hát, ne legyen neki!                                        Azután rágyújtott csendben és nézett maga elé figyelmesen- Emésztette a párját a lelkem. A férfi lemondóan intett a pincérnek, fizetett s elment.                                           Az utcán esett az eső, a lámpák fényköröket rajzoltak az aszfaltra. Csendes volt sz est.